A narkós

Felhajtotta az italát, láthatóan türelmetlenül kérdezte:

–Indulhatunk?

–Nem Mike, – a fiú kérdőn nézett rá – Zárás után, rendben?

–Jól van. Visszajövök érted.

–Mike, a kórházba kellene menned.

–Mit tehetek ott? Nem vagyok orvos.

–Nem kell tenned semmit, csak légy ott mellette.

–Tökmindegy hol vagyok, az állapotán nem változtat. Különben sem bírom a kórházakat. Elvihetem a kocsidat?

–Itt van a kulcs. Gondold meg Mike.

 Szokásos esti körútjára indult. Meg-megállt, váltott néhány szót az ismerősökkel, közben a nőre gondolt. Sajnálta, hogy nem vitte magával az üveget, szomjazta az italt, a boltok mindenütt zárva voltak, de nem akart több balhét, a mobilja sem működött. A tömbház környékén leparkolt, lekapcsolta a fényeket, a kormány fölött a sötétbe fúrva tekintetét, várakozott. Nyugalma teljesen visszatért. Kiszállt, a nyitott ajtó mellett az autónak támaszkodva rágyújtott, vigyázva arra, hogy a gyújtó lángja jól megvilágítsa arcát. Néhány alak közelített felé.

–Helló fiúk.

–Helló Mike . Láttuk a zsarukat a parkban.

–Az öreg kiütött, Róka szúrt.

–Le kell lépned Mike.

–Nem fogok. Mi van veletek?

–Kirámoltunk egy raktárt, de hallod Mike légy óvatos, valakinek ágyú van a kezében.

JT. fejét beverték és kirabolták. A boltjára zsaruk vigyáznak most. Rókával mit csináljunk?

–Ha pengét láttok nála, törjétek el és dobjátok a folyóba, de őt ne bántsátok és mindenki lapítson egy ideig, senkinek sem lenne jó ha fölöslegesen felhívnánk magunkra a figyelmet.

–Magadnak mondd Mike!

–Ne aggódjatok, változtatni fogok a helyzeten.

–Viszlát, Mike!

  Unottan gyűrögette az ujjai között maradt cigarettavéget, beült az autóba, indított, s elhajtott lassan. A parkolóházban alig talált helyet magának. Bezárta a kocsit, néhány lépés után megtorpant. Baljós előérzet ajzotta fel az idegeit. Csattanás hallatszott az autók között, 

élesen pendült egy földre leejtett fém szerszám , közben halkan szitkozódott valaki.

Mike, kíváncsiságát elnyomva, csendben távozott. A nő már várta.

–Várjunk, igyunk még valamit.

–Éhes vagyok Mike. Gyere.

–Nem tetszik nekem ott valami.

Egy autót szeretett volna látni, ami kifordul, és eltűnik az éjszakában.

– Ugyan, lazíts-húzta magával a nő

–Maradj itt, előbb megnézem mi van ott .

–Mike, csak menjünk az autóhoz, ne foglalkozz vele.

Mike-ot dühíteni kezdte a nő értetlensége, de nem szólt semmit.

–Ne mozdulj, ide a kulcsokat.

Mike felismerte a tétova hangból a vele szemben álló alakot. Környékbeli srác volt, elvonóra utalták be nemrég, az intézmény alsóruháját viselte a felső alatt, meztelen lábain papucs. Mike gyorsan odasúgta a nőnek:

–Egy hangot sem. Világos? Ez egy őrült

Eltávolodott a nőtől, majd hangosan kirobbant belőle a nevetés:

–Te jó ég, mekkora ágyú van a kezedben, mit akarsz csinálni vele?

–Kilyukasztom a bőröd, ha nem adod ide a kulcsokat. A mobilt is. Nem hívhatod őket. Nem akarom, hogy visszavigyenek, pedig jó kaját adtak, nekem mindig jó kaját adtak, be is takartak, de szeretek kint lenni, utálom a falakat.

–Adom a kulcsot rendben? Azonban tudnod kell valamit. Ezekkel az újfajta ágyúkkal másképp kell célozni és lőni. Nem is neked való. Gondold meg, nehezebb elrejteni is.

Könnyen kiszúrják mi van nálad.

–Most megpróbálsz átverni ugye? Nem veszem be, a kulcsot!

–Lazíts pajti, én csak jót akarok neked. Ekkora ágyúval szemben, tudom,  hogy nincs esélyem, de van egy ajánlatom. Viszed az autót, nem bánom, megértem, el akarsz tűnni innen, a stukkert add nekem. Fizetek érte.

–Ki akarod szedni a kezemből. Azt hiszed hülye vagyok?

–Szükséged van stukkerre, tudom, de cserélhetünk. Itt van az enyém. Látod? Lőhettem volna, de nem akarlak bántani. Add ide a tiédet, adok még egy ezrest is melléje, vehetsz finom kaját magadnak , amit csak akarsz. Kiveheted a tárat, nekem nem kell a golyó.

A fegyver látványára a támadón ideges rángás futott végig, Mike gyorsan folytatta: 

–Leteszem a földre és feléd rúgom, rendben? Ez könnyebben kezelhető, nem nehéz. Add nekem a tiédet. s mindenki elégedett.

–Ne próbálkozz semmivel, nem úszod meg.

–Most felveheted, kettő lesz a kezedben. Látod? Megbízom benned. Nem hősködök, mindketten tudjuk ez nem az a helyzet. Most pedig rúgd felém a tiédet. A pénz a kocsiban van, viheted.

Mike felvette a földről a felé rúgott fegyvert.

–A játszmának vége, pajti.

A saját fegyvere csövével nézett szembe. Az ütőszeg a zsebében lapult, mégis félelem szorította össze a gyomrát egy pillanatra. A rászegezett pisztoly üresen csattant.

Majd még egyszer. Gyors mozdulattal kicsavarta a pisztolyt a másik kezéből, lesújtani készült, de meggondolta magát.

–Tessék, itt egy százas. Végy kaját magadnak, ülj buszra, tűnj el innen.

A csattogó papucsok hangja elhalt a sötétben. Mike a nő felé fordult.

–Gyere.

–Mike… - kezdte a nő

–Hallgass kérlek, csak vezess…

Szerző: helbret